A 67 konyháján
Első sorban a fehérvári olvasóimat szólítom meg, hogy keressék fel az éttermet, próbálják ki az étlapon szereplő ételeket és alkossanak véleményt! Jó lenne, ha Fehérváron is nagyobb érdeklődés mutatkozna meg a minőségi gasztronómia iránt és nem rántott sajton élne az éttermeket rendszeresen látogató jónép. Ez az étterem bekerült a TOP20-ba, egészen pontosan 10. lett, legyünk büszkék rá!
http://www.67etterem.hu/A fotók mindenkinek szólnak, további kommentár nélkül. :)
Angus tatár bifsztek előkészület... még ehhez jön a dijoni mustár fagylalt |
Parmezán crustában sült tanyasi csirke zöldborsó pürével és cukkinivel |
Koktélparadicsom Szicíliából |
alapanyagok a konyhából... |
Bárány ossobucco diós polentával |
Hortobágyi húsos palacsinta 67 módra :) |
Készül az amuse bouche - Cékla és burgonyakrémleves házilag marinált tonhallal |
Omaha bélszín steak burgonya cannelloniba töltött vargányás burgonyapürével |
Házi krémes passió gyümöccsel és sárkánygyümölcs pöttyökkel - ISTENI!!!! |
Nagyon jók a képek,átjön amit mondani akarsz!
VálaszTörlésKedvet csináltál hozzá, bár én nem vagyok fehérvári, de útba eshet még Lepsény felé...:)
Az a gond( bár lehet,hogy nem gond,csak én nézem ezt más szűrőn keresztül),hogy akik rántott sajtot rendelnek,általában nem olvasnak gasztroblogokat.Szerintem.
A példamutatás viszont jó dolog!
Kedves Reni!
VálaszTörlésTöbb írásodat is olvastam már a 67-ről, de mivel nem szívesen alkotok negatív kritikát, eddig szótlan maradtam.
Mivel ezúttal véleményalkotásra is hívod az olvasókat, leírom az első tapasztalatomat, hiszen a negatív kritika is lehet építő. Sőt.
Tavaly június közepén, egy szép nyári napon jártunk náluk. Előzőleg sok jót olvastam az étteremről és a Szárcsa helyett inkább náluk foglaltam asztalt.
A mobilszám nehezen volt elérhető, de visszahívtak és megtörtént az asztalfoglalás.
Az étterem nagyon jól lokalizált és lenyűgöző. Öten voltunk, köztük olyan külföldi vendégekkel, akik nem ritkán járnak csúcséttermekbe.
Kinti asztalt választottunk, ahol nepernyő ellenére hárman kénytelenek voltunk a napon ülni. (Tudom, be is lehetett volna menni, de mi mégis kint maradtunk.)
A rendelés igen lassan ment, felénk se nézett - az egyébként nem túl szimpatikus - felszolgáló fiatalember. Az ital miatt többször kellett szólni, amit bő fél óra múlva meg is kaptunk, de hozzá semmi kenyér, vaj, ami a legtöbb helyen megszokott. Kérésre bizonyos idő elteltével azért kapunk kenyeret, majd az előételek is megérkeztek. Ketten rendeltünk libamájpástétomot mangózselével, ami nagy adag, de túlzottan tömény volt.
Főételnek én grillezett vajhalat választottam, de nem az étlapon szereplő komplett körettel, hanem csak a grillezett cukkinivel, burgonya helyett nudlival és a férjemmel közösen kértünk egy friss salátát is. A salátát külön kértem a pincértől, hogy ne ízesítsék, natúr szeretnénk fogyasztani.
A grillezett vajhal "vajas vajhal" volt, csakúgy mint a cukkini. A saláta pedig csupa majonéz volt, de nem küldtem vissza, mert már így is nagyon sokat kellett rá várni.
A többiek más főételt választottak, és meg voltak elégedve. Desszertet viszont már nem is fogyasztottunk, a fizetésre pedig újabb fél órát kellett várnunk.
Mindezek után még az úton hazafelé engem elkapott a rosszullét, és két napig feküdtem otthon gyomorrontással. Nem véletlenül szerettem volna natúr salátát fogyasztani, de az is lehet, hogy a nagyon vajas étel is közrejátszott, vagy csak nekem van túl érzékeny gyomrom, nem tudom.
Mindent összevetve, nekünk csalódás volt az első alkalom, amit soha nem tapasztaltunk például a Szárcsa Csárdában, vagy a Bock Bisztróban.
Ennek ellenére biztosan megyünk még a 67-be, hiszen alapvetően egy nagyon jó étterem, és valószínűleg nem mindennaposak az efféle kellemetlenségek sem.
Egy második esélyt mindenképpen megérdemel.
Kati, igazad lehet, de egy próbát megér :)
VálaszTörlésSelectfood, persze, hogy jöhetnek negatív és pozitív észrevételek egyaránt! Szükség van mindkettőre! Mi (nem is tudom már hányszor) sokszor ettünk a 67-ben és még egyszer sem csalódtunk, bár az is tény, hogy tavaly októberben voltunk itt először. Lehet, hogy tavaly nyáron még a másik séf tevékenykedett a konyhán? Mert én úgy vettem észre, hogy Gergő csak a tökéleteset engedi ki.
A vajhalat pl. már én is kóstoltam, kimondottan ízlett, finom volt.
A kiszolgálással sem volt eddig problémánk, sosem kellett túlontúl sokat várakozni a fogások között.
Tényleg megérdemli a második esélyt és remélem, hogy akkor majd kicsit jobb szájízzel távoztok! :)
(amúgy nem vagyok fizetve ezekért a bejegyzésekért és "reklámokért", csak tényleg szeretném, ha méltó figyelmet kapna a városlakók körében is az étterem :)
Mi nemrég voltunk a 67-ben, és bennünket teljesen lenyűgözött. Szerintem még el fogunk menni ide jónéhányszor. :D
VálaszTörlésIgen előfordulhat, hogy változás volt a személyzetben június és október között, bár korábbról és azóta is főként jókat olvasok az étteremről.
VálaszTörlésLehet, hogy az általunk kiválasztott napon nem éppen úgy mentek a dolgok az étteremben, mint azt szerették volna.
Azért megjegyzem, hogy a Dining Guide-on a 67 étterem egyik hozzászólásának a végén - a megelégedettség mellett -, ugyancsak említést tesznek a hosszú várakozási időről és a soha meg nem érkező házi kenyérről, vajról.
A következő alkalomról be fogok számolni. :o)
(Nekem meg sem fordult a fejemben, hogy ellenszolgáltatás fejében reklámoznád az éttermet!! Szuper, hogy írsz róluk, és minél többen tudomást szereznek arról, hogy Székesfehérváron is jelen van a csúcsgasztronómia!)
:)
VálaszTörlésHát be kell vallanom, hogy házi kenyér és vaj még az én asztalomra sem került egyszer sem :{
Igen, én is olvastam róla a Dining Guide-on mindent és láttam, hogy a fenti "szolgáltatást" mindenki hiányolja. Kíváncsian várom, hogy a következő alkalommal milyen élményekben lesz részetek :)
Kedves Selectfood!
VálaszTörlésHerczeg Zoltán vagyok a 67 étterem tulajdonosa. Sajnálattal olvastam a bejegyzését a nálunk tapasztaltakkal kapcsolatosan. Elnézését kell kérnem, ha ilyen rossz szájízzel távozott tőlünk. Nagyon fontos dolog számunkra, hogy a vendégek elégedetten távozzanak tőlünk, hiszen ez az étterem az életünk. Még egyszer elnézését kérem, és adjon egy lehetőséget a számunkra, hogy javíthassunk a megítélésünkön.
Egy-két dolgot a tényszerűség érdekében azért szeretnék elmondani. A nap fényét sajnos nem tudjuk korlátozni, (talán emlékszik rá) hogy az egész udvart beborító közel 800 kg-os napernyőt nem tudjuk mozgatni, ennek ellenére nyilván az első kérésére reagáltunk volna, ha erről tudomásunk lett volna. A félórás várakozás az italra, számomra szinte hihetetlen, de nyilván ezzel nem tudok mit kezdeni. A libamájpástétom nagysága még eddig nem okozott problémát, de nyilván ezt a véleményét tiszteletben kell tartanunk. A töménységével pedig nem tudunk mit kezdeni, hiszen a libamájpaté, előzetesen tejben áztatott libamájból készül 40 percig készítjük közel 60 Celsius fokon vukum alatt, nincs benne más csak libamáj és só és egy kis tokaji aszú,az íze mint a libamájé. A recept Thomas Keller receptje, eddig még nem volt rá panasz, sőt sokan csak ezért járnak hozzánk. A konyhánkon nem talál fritőzt, mikrót, az ételek (természetesen a libamájpástétom nem) a 67 étteremben a'la minute készülnek ezért a hosszabb várakozási idő. A kollegám hibát követett el, amikor a nyári melegben nem hívta fel a figyelmét arra, hogy az egyébként könnyű vajhalhoz az étlapon is feltüntetett "házi készítésű vajas burgonya nudli", ami a Stroganoff bélszín körete, nehéznek bizonyulna. De nyilván nagyon nehézzé tette az ételt. Alapvetően mi egy ételhez többször is lepróbáljuk a köreteket, mert úgy gondoljuk, hogy a hús (hal) és a garnírung és a jus (zsű) egyensúlyban kell legyen. A friss zöldsalátára a 67 étterem konyháján még nem raktak majonézt, mert az egyszerűen nincsen. A majonéznek vélt saláta öntet egy citrusos dresszing, amelyhez még egy kis joghurtot kevertünk akkoriban. De természetesen ez nem mentség arra, ha Ön a salátát dresszing nélkül kérte.
Ha Ön csak a salátát szeretett volna fogyasztani, akkor a felszolgálónak ezt jeleznie kellett volna, és biztosan kicserélték volna (az egyébként Ön által rendelt) az ételét.
A fizetésre való várakozása szintén nem tarthatott volna 30 percig, és nem is szokott...
A vajjal kapcsolatos megjegyzésére igennel kell reagálnom, valóban akkoriban nem adtunk az ételek érkezése előtt vajat, ami azóta megváltozott. De azt hiszem, hogy a velünk egy minőségként említett(szerintem méltánytalanul)Szárcsa Csárdában még soha nem kapott kérés nélkül vajat...
Még egyszer nagyon sajnálom, hogy ilyen hangulatban távozott tőlünk, és ha nem veszi tolakodásnak, kérem, hívjon fel, hogy lehetőségünk legyen ennek a megváltoztatására.
Üdvözlettel:
Herczeg Zoltán
06 20 9518488
ui:
Kedves Selectfood!
Tonhalas szardiniás riggatoni...
Szeretnék segíteni egy receptjével kapcsolatosan. A tonhalnak és a garnélának az a halála ha főzik, soha sem szabad összefőzni, mert "begumisodik" azaz elveszti a rugalmasságát, ami a legfőbb erénye. Oliván, olajon, vajon, vagy bármilyen zsiradékon éppen csak megfutatja és a végén a mártáshoz keveri, így vigyáz az alapanyag tulajdonságaira a legjobban!
És talán ennál is fontosabb, hogy a halakhoz és a rákokhoz nem adunk parmezánt, ez az Olasz konyha egyik alappilére!Semmilyen sajtot sem, de parmezánz soha!
Elnézését kérem, ha nagyon direkt a fogalmazásom, de ezek alapszabályok, amelyektől még a legkreativabb séfek sem térnek el.
Merem ezt úgy írni, hogy 9 évet töltöttem el egy 1 M. csillagos étteremben.
Köszönöm Zoli a kimerítő hozzászólást!
VálaszTörlésÚgy gondolom, hogy nekem szükségtelen magyaráznom, hogy mi a véleményem rólatok, pláne azóta, mióta láttam, hogy mi folyik a konyhán, mert azóta még nagyobb tisztelet és elismerés övezi a csapatot a szememben! Úgy gondolom egyik fehérvári étterem sem hasonlítható össze a 67-tel, hiszen egyik sem képviseli azt a nézetet, amivel itt találkozhatunk. (persze ezt biztos sokan másként gondolják)
A vaj és a kenyér nekem sosem hiányzott, még a végén nem bírnék desszertet enni :)))
Gyönyörűek a fotók, mint mindig....és igazán tetszik, ahogy a konyhán fotóztad az előkészületeket, az eszközöket. A hortobágyi ilyen módon tálalva egyszerűen csodás, a desszertre pedig nem találok szavakat! Ugyan nem járunk Szfehérvár felé...de ha mégis, egészen biztosan ellátogatunk az étterembe!
VálaszTörlésKöszi, Kriszta
Kriszta, örülök, hogy tetszenek! Én is élveztem nagyon a "munkát" a konyhán, ritkán jut be "halandó" a kulisszák mögé :)
VálaszTörlésA desszert az csodás volt, ezt biztos mondhatom, mert én is ettem egy adagot :)
Az zöldborsópüré valami eszméletlen jól néz ki, meg minden más is! Főleg a bárány ossobuco tetszik. A sárkánygyümölcs az ugye belül fehér fekete magokkal, csak a héj alatti viszonylag vékony rész ennyire intenzív színű. Kíváncsi lennék, hogy csak simán azzal együtt pürésítették, vagy valami más oka van a színnek.
VálaszTörlésAz a püré tényleg csodás! A bárány ossobucco az én "jutalomfalatom" volt, tényleg isteni... és a diós polenta! Nagyon jó ötlet!
VálaszTörlésNem tudom, hogy itt mennyire látszik, de a fekete magok is benne vannak a pöttyökben és szerintem a héj alatti résszel együtt van pürésítve a gyümölcshús maga.. bár erre rá sem kérdeztem :/
Kedves Zoltán!
VálaszTörlésMost olvastam csak a hozzászólását. Köszönöm a részletes válaszát, de remélem nem veszi rossz néven, ha nem reagálok most mindegyikre külön.
Nem állt szándékomban megsérteni azzal, hogy a Szárcsa Csárdával egy helyen említettem, de ha megnézi, én nem azt állítottam, hogy a Szárcsában kérés nélkül hozni szokták a vajat, hanem azt, hogy eddig akárhányszor ott jártam, még egyszer sem csalódtam.
A szardíniás rigatoni recepthez szóló tanácsait is köszönöm, de szívesebben vettem volna ha az én oldalamra, a szóban forgó recepthez írta volna a megjegyzését, inkább illik oda.
A tonhallal kapcsolatban azért megemlíteném, hogy Jamie Oliver egy hasonló receptjében 20 percig főzi a paradicsomos szószt, és egy nagy marék parmezánnal meg is szórja... Véleményem szerint azért ő is rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és nem vitás a profizmusa sem. (A félreértés elkerülése végett: Ezzel a kijelentésemmel még véletlenül sem az Ön szakértelmét vonom kétségbe!)
Egyébként Jamie Oliver egy másik halas receptjében; a fantasztikus halas lasagnéban is használ parmezánt - ha érdekli, akkor megtalálja a blogomon -, de a recept elején rögtön jelzi is, hogy ez egy nagyon különleges velencei halas étel, és hogy az olaszok a hal és a sajt keverése tekintetében nagyon merevek, de ennek ellenére ebben a receptben igenis használnak egy kevés parmezánt a tökéletesség elérése végett.
Higgye el, hogy nem egy elhibázott étel.
Én egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy bizonyos olasz tartományokban használják a parmezánt némely halas ételhez. Nem kevés ilyen recept is kering a neten, olasz nyelven, olasz emberektől, de nem szeretnék Önnel ezen vitatkozni.
A 67 meglátogatása már egy ideje terveim közt szerepelt, a legközelebbi adandó alkalommal, mindenképpen Önöket fogom választani, ez ügyben természetesen felveszem Önnel a kapcsolatot.
Üdvözlettel:
C. Alíz
(Selectfood)