Arancini zöldborsóval és újhagymával
Zita még tavasszal megkeresett, hogy írjak egy vendégbejegyzést a blogjára. Szívesen tettem eleget a felkérésnek, bár féltem tőle, hogy nem fogom tudni tartani az ígéretemet idő hiányában. Aztán végül csak elküldtem neki a fotókat és a receptet és most én is sorra kerültem a publikálásban.
Az arancini nagy kedvencünk, de olvassátok tovább a sztorit és a receptet a Zizi kalandjain. :)
Mennyivel jobban tetszenek ezek a telített színű képeid, mint a 'bársonyítottak'! Ezek étvágygerjesztőek, valóban az élet napos oldalára hívnak, a szürkék inkább nosztalgikusan emlékeztetnek arra az örömre amit az eddigi képeken láttunk.
VálaszTörlésA trendire szürkített, de érzetre inkább csak nagyon poros vaddisznóhúsos étel(pappardelle, újabb bejegyzések közt)pl. így, nem az igazi. Bocsánat, légyszi ne vedd bántásnak, ez csak egy vélemény.